Blog

BARF 1x1

2021.02.07 10:48
MI AZ A B.A.R.F.?

Elsősorban leszögeznénk, hogy nem szeretnénk idegen tollakkal ékeskedni. Az itt leírt rövid útmutató egy summázása annak, amit a ezen szakma képviselői az évek során kifejlesztettek, hogy neked, nekem és minden tudatos gazdinak ma olyan egyszerű legyen természetesen és egészségesen etetni kedvenceit, amennyire csak lehet. A szakmának ma már több elismert magyar képviselője is van, de fórumokon, Facebook csoportokban is találkozhattál már a BARF kifejezéssel. Mára itthon is több tízezer gazdi tette le a voksát a nyers etetés mellet, az ő tapasztalatik is elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy Magyarországon kialakuljon egy ilyen felelős és tudatos állattartás. Ezért is arra bíztatunk mindenkit, hogy amennyiben szeretné beleásni magát a témába, olvasson utána, vegye fel a kapcsolatot régebben nyersen etető gazdikkal, ne elégedjen meg a minimummal.

B.A.R.F.?

Kezdjük magával a szóval: a B.A.R.F. eredetileg rövidítés, jelentése Biologically Appropriate Raw Food, vagyis biológiailag megfelelő nyers étel. Lényeg, hogy az így etetett állatok táplálásánál a lehető legközelebb kerüljünk a természetes és számára megfelelő étrendhez. A kutya alapvetően ragadozó, a szervezete is ehhez igazodik, a nyers etetéssel mi csak azt adjuk meg neki, ami jár.

Miért a nyers?

Erre a kérdésre elég könnyű válaszolni, ugyanis számtalan előnnyel jár a váltás, ami már rövid távon is tapasztalható lesz kutyusunkon. Első szembetűnő változás, hogy csökken a széklet mennyisége. A kutya szervezete a bevitt táplálék legnagyobb részét valóban hasznosítani tudja, energiává alakítja, így a végtermék mennyisége látványosan kevesebb lesz. Ahogy kikerül a táplálékból rengeteg felesleges összetevő, úgy a felhalmozott súlyfelesleg folyamatosan csökken, később sok esetben izmosodás figyelhető meg. A másik könnyen észrevehető változás, hogy a rágás megjelenésével egyenes arányosan csökken a fogkő, amivel szorosan összefügg, hogy megszűnik, de legalábbis enyhül a szájszag. A helyesen beállított étrend következtében fokozatosan erősödik az immunrendszer, ezzel együtt a szőr minősége is javul, fényesebb, csillogóbb lesz. Nem elhanyagolható szempont, hogy amennyiben mi állítjuk össze a kutyusunk vacsoráját, kizárhatjuk a számára allergizáló tételeket, aminek a pozitív hatását azt hiszem nem kell bemutatni egyik olyan gazdinak sem, akinek kutyusa ilyen problémával küzd. Ugyanakkor nem ritka, hogy a korábban allergizáló "hús" is probléma nélkül etethető, ugyanis a kutya nem konkrétan a húsra, hanem az adalékokra mutat reakciót.

Mi a buktató?

Most már tudjuk, hogy ez milyen szuper, milyen előnyökkel jár, mégsem lehet ez ennyire könnyű. Nem, valóban nem az, azonban kis gyakorlással és tanulással mégis könnyen napi rutinná válhat és biztos lehet benne bármelyik gazdi, hogy kedvence meghálálja a rá fordított időt és remélhetőleg hosszú, egészséges élettel ajándékozza meg fogadott falkáját. A következőkben röviden bemutatjuk a nyers étrend ökölszabályait, de itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy az itt leírtak nincsenek kőbe vésve: a BARF étrend kialakításánál figyelembe kell venni a kutya életkorát, testsúlyát, aktivitását továbbá azt, hogy minden kutya más és más, az első pár hét arról fog szólni, hogy megtaláljuk a pontos, egyénre vetíthető arányokat.

Alapok

Fentebb már szó volt róla, hogy a kutya ragadozó. A helyesen összeállított BARF étrend az elejtett zsákmány lemodellezését hivatott a kutya tányérjára tenni. E szerint az alábbiakat kell tartalmaznia: hús, csontos hús, belsőségek, zöldség, étrendkiegészítők.

Hús (30-40%): fontos, hogy ez esetben szín húsról beszélünk. Fontossága kézenfekvő: a húsok magas fehérjetartalmuk miatt fő energiaforrásként szolgálnak, továbbá fedezik a kutya alapvető vitamin- és zsírigényét is. FONTOS: A hús lehet vörös - vagy fehérhús, illetve hal, de a sertés (akár vad, akár házi) etetése - a fertőzésveszély miatt - nyersen tilos!

Csontos húsok (40%): csontok bevitelére a kutyának alapvetően a kálciumszükséglet kielégítése miatt van szükség. FONTOS: nyersen a csont a kutya számára emészthető, azonban főzve annak megváltozott szerkezete miatt ez már nehezebb, ami még fontosabb, a csont szerkezetének megváltozása miatt az szilánkosan törhet, ami komoly balesetveszély lehet, ami akár az állat halálához is vezethet! Amit nyersen is kerülni kell: támasztó csontok, ezek nyersen is szilánkosra törhetnek!

Belsőségek (5-10%): belsőségek a nyers etetésben extra vitaminforrásként szerepelnek, FONTOS: a máj sose legyen több 5%-nál, mert magas A vitamin tartalma miatt ennek túladagolás problémát okozhat. A BARF-ban belsőségnek kizárólag a kiválasztószerveket (pl.: máj, vese, lép) értjük, így pl. a szív, tüdő, zúza húsnak számítanak.

Zöldség-gyümölcs (10-20%): zöldségekre a nyers étrendben az emésztés segítése okán van szükség, a kutya szervezete legnagyobb részét nem emészti meg. FONTOS: avokádo, hagymafélék, éretlen paradicsom etetése tilos, a kutyák számára káros anyagokat tartalmaznak.

Kiegészítők: az étrendkiegészítők hozzáadásával tehetjük teljessé az étrendet, hogy bekerüljenek a szervezetébe azok a tápanyagok is, melyek akár természetes körülmények között nem szerepelnének az étrenben, mégis fontosak, hiszen a természetesség mellett legalább olyan fontos az egészség. Célunk nem pusztán az, hogy lemodellezzünk egy valós zsákmányt, hanem az is, hogy kedvencünk a lehető legtovább lehessen velünk. Étrendkiegészítőkből egyszerre 3-4 félét adjunk, azokat is kúraszerűen 2 hónapig, majd 2 hónapig nem.

A fentebb leírt százalékok a kutya 1 napi adagjának a lebontására vonatkoznak. FONTOS: ezek összetevők mindegyikére szükség van a helyes tápláláshoz, ezek nem opcionálisak vagy felcserélhetőek, amennyiben valami kimaradna, hosszú távon hiánybetegségek léphetnek fel.

Napi adag meghatározásához minden esetben a kutya aktuális testsúlyát kell viszonyítási alapnak venni. E szerint egy átlagos kutyának aktivitástól függően a testsúlyának 2-4%-a teljes napi adagja (átlagos aktivitású kutya esetében 2%), mely tartalmazza a fentebb felsorolt minden összetevőt. Kisebb testű kutyák esetében a gyorsabb anyagcsere miatt az alábbi értékeket szokták irányadónak venni: 2 kg-ig 7-9%, 3-4 kg 5-6%, 5-8 kg 3-4%, 8-10 3% a kutya aktuális súlyához viszonyítva. FONTOS: ahogy korábban is írtuk figyelembe kell venni a kutya életkorát, testsúlyát, aktivitását továbbá azt, hogy minden kutya más és más.

Átállás

Az új étrend bevezetésénél fontos, hogy az állat szervezetét folyamatosan szoktassuk hozzá az új táplálékhoz, felkészítve a gyengébb táplálékhoz szokott emésztését a természtes eledelre. Induláskor minden esetben könnyen emészthető húsfajtákkal kezdjük (csirke, nyúl, bárány ló), majd haladunk a nehezebben emészthetőek (pulyka, marha, vad) felé. Kezdetben a fokozatosság elvét követve ne terheljük a szervezetét hirtelen sok újdonsággal, indulásnak adjunk 50-50% színhúst és csontos húst. Amennyiben korábban kapott már vagy szívesen fogyasztja a zöldségeket, azokat is bevezethetjük az első napokban 10-20%-ban, ez esetben a maradék mennyiséget osszuk fel 50-50%-ban. Ilyenkor még étrendkiegészítők hozzáadása sem javasolt, kivéve az emészt segítőké, így adhatunk hozzá emBIO-t és Pocak-mix-et, ezek megkönnyíthetik az átállást.

Második héten amennyiben minden rendben van, új elemként bekerül a belsőség 10%-ban, lehetőleg abból az állatból, amellyel eddig is etettünk, amennyiben már szerepel a zöldség is az étrendben, ekkor már dolgozhatunk a végleges arányokkal.

Problémamentes második hét után bevezethető a következő húsfajta, ekkor lehetőleg még maradjunk a könnyebb húsoknál, amennyiben első héten szárnyas volt, ekkor ideális átállni nyúlra.

Negyedik héttől már bevezethetőek a nehezebb vörös húsok, de a vadhúst lehetőleg hagyjuk a végére. Ebben az időszakban már adhatóak az étrendkiegészítők is.

Hosszú távon az étrend minimum 4 féle húsból álljon, hogy kedvencünk megfelelő mennyiségben juthasson minden szükséges tápanyaghoz, a tartós egyoldalú táplálás a kutyák esetében is problémát okozhat.

Lekövetés

Mitől lesz a kutya étrendje megfelelő, problémamentes? Mit jelent az, hogy az étrend kialakításánál figyelembe kell venni a kutya életkorát, testsúlyát, aktivitását továbbá azt, hogy minden kutya más és más? Elsődleges visszajelzés számunkra a kutyád széklete lesz. Amennyiben híg, több csontos húsra van szükséges. Amennyiben kemény, fehéres, vagy porzik, esetleg székrekedése lenne, csökkenteni kell a csontos hús arányát. Csak akkor léphetünk a következő fokozatra vagy vezethetünk be új elemeket az étkezésébe, ha a széklete megfelelő, így az első időben ezt folyamatosan figyelni kell. A másik kontroll tényező a kutya testsúlya. Rövidtávú kisebb fogyás, izmosodás teljesen természetes, de amennyiben tartós fogyás lenne jellemző, módosítani kell a tápláláson. Ilyenkor nem feltétlen a mennyisége növelése a megoldás. Ha folyamatosan sovány húsokkal etetjük a kutyát, e miatt nem jut megfelelő mennyiségű zsírhoz, akkor a mennyiség növelésével a zsír pótolható, ugyanakkor a többi tápanyagból felesleg raktározódik el a szervezetében, ami szintén problémákhoz vezethet. Ezért fontos alapszabály a változatos táplálás.

Ha nem megy az átállás...

Sok kutyának problémát okozhat az új típusú táplálék. Idegen a szaga, idegen az állag és bizony "dolgozni kell vele". Általánosságban elmondható, hogy egy kutya minél tovább evett tápot, annál nagyobb a valószínűsége, hogy nem fogadja el a nyers eledelt. Ilyenkor a legjobb módszer, ha kicsit hőkezeljük azt. Lehet főzni, vagy serpenyőben kicsit pirítani, ettől a szaga felerősödik, kívánatosabb lesz a kutya számára, az állaga is közelebb lesz a korábban megszokotthoz. Bármelyik lehetőséget is választjuk, ezt nem szabad túlzásba vinni, éppen csak egy kis kérget kapjon, hogy a fontos tápanyagok a hőkezeléssel ne távozzanak az eledelből. FONTOS: ez esetben is be kell tartani, hogy csontos hús ilyen módon nem adható. Ilyenkor a kálciumot tojáshéjporral tudjuk pótolni. Ezt a módszert ne alkalmazzuk pár hétnél tovább, fokozatosan csökkentsük, míg végül elérünk a nyers állaghoz. Ennyi időnek elégnek kell lennie ahhoz, hogy kedvencünk megbarátkozzon az új helyzettel. Egy pár jó tanács: hagyhatunk előtte egy koplaló napot, sok esetben ez átlendíthet minket a kezdeti nehézségeken. A másik fontos dolog, hogy hagyjuk a kutyát ismerkedni az új helyzettel, ne stresszeljük azzal, hogy fölötte állunk és bámuljuk. Sok esetben ez okoz a kutyában szorongást, amit összeköt az új táplálékkal. Végül: kutya még nem halt éhet teli tányér mellett.

Darált csont? Az meg minek?

Egyrészről sok gazdi idegenkedik a nagyobb csontok adásától - vagy egyszerűen csak problémát okoz a prociózás - másrészről nem ritka probléma, hogy a tápon szocializálódott kutyák egyszerűen elszoktak a rágástól, és úgy ahogy van, egyben nyelik le az eléjük rakott eledelt annak méretétől függetlenül. Ez akár fulladással is járhat. Éppen ezért a bevezetés idején - tisztes távolságból - tartsuk a szemünket a kutyán. Amennyiben ilyet tapasztalunk, megpróbálhatjuk a kutyát kézből etetni (ez esetben nem engedjük neki egyben elvenni, kénytelen elrágni), vagy áttérhetünk a darált csontra. Bár ezzel elkerülhető az összes ilyen probléma, így a rágás megszűnik. Éppen ezért amennyiben darált csonttal etetünk (vagy csontmentes etetés esetén tojáshéjporral pótoljuk a kálciumot) mindenképpen adjunk heti 3-4 alkalommal természetes rágcsálnivalót, hogy elkerüljük a fogkő kialakulását esetleg a fogak romlását, elvesztését.

Macskák és a B.A.R.F.

A fentiekben összefoglaltak a kutyák eetetésének "alapszabályai", de ma már nem ritka, hogy a tudatos gazdik cicák esetében is inkább az egészséget teszik első helyre, mint a kényelmet. A macska igazi ragadozó, nagy valószínűséggel még kevesebb problémát fok okozni az átállás, mint kutyák esetében. Alább összeírtunk pár dolgot, hogy melyek a sarkalatos pontjai a macskák BARF étrendjének, ennek segítségével könnyen összeállítható az ő nyers étrendjük is.

2-4%-os napi adag a macskák esetében is kiinduló alapnak tekinthető. Náluk azonban olyan tényezők is szerepet játszhatnak, hogy az állat vadászik-e esetleg napközben, illetve, hogy mennyit mozog. Logikusan egy szobacica napi rutinja kevésbé aktív életmódot feltételez, mint egy kijáró fajtársáé. Ugyanakkor az ő esetükben is fontos, a lekövetés, figyeljük a súlyának a változását, ha szükséges, módosítsunk a napi mennyiségen.

A napi adag elosztása is hasonló a kutyákéhoz, azonban kikerül az étrendből a zöldség, valamint nagyobb szerepet kap a hús, így az alábbiak szerint épül fel egy cica egy napi adagja: 70% színhús (lehetőség szerint ebből 20% szív), 20% csontos hús, 10% belsőség (lehetőség szerint ebből 5% máj).

Az átállás ugyan úgy fokozatos legyen, mint a kutyák esetében. Az új húsokat sorban vezessük be az étrendbe, csontos húsok esetében először darálttal kezdjünk, később térhetünk át a nagyobb darabokra, azonban azt figyelembe kell venni, hogy cicánk nem birkózik meg nagyobb állatok csontjával, így bár a vörös húsok fontosak az étrendbe a taurin miatt, csontos húsok esetében maradjuk a fehér húsoknál (csirke, nyúl, fürj, hal). Májat a harmadik-negyedik hét alkalmával már bevezethetjük étrendjébe az étrendkiegészítőkkel együtt. A halak a teljes étrend maximum 10%-át tegyék ki, mert a többi húshoz képest sok vitamin hiányzik belőlük, továbbá sok hal tartalmaz magas koncentrációban tiamanázt, aminek hosszútávú hatásai B1 vitamin hányt okozhatnak. Bár főzéssel ez eltűnik a halból, javasoljuk, hogy inkább olyan fajtát válasszunk, amiben ez eredetileg nincs: Atlanti lazac, pisztráng, tőkehal, ponty, lepényhal, sprotni. FONTOS: veseproblémás macskáknak hal etetése tilos!